Süli János hangsúlyozta: világszínvonalú blokkok épülnek Pakson, nemzetközi kooperációban. Biztonságosan, hatékonyan működtethető blokkok lesznek, és minden esély megvan arra, hogy a világ élvonalába kerüljenek hasonlóan a jelenleg működő paksi blokkokhoz – részletezte. 

A paksi beruházásért felelős miniszter összefoglalta a projekt előrehaladását kitérve az engedélyezés és tervezés részleteire, az Európai Bizottság vizsgálatára, amely 22 hónapos határidő-módosítást eredményezett. Beszélt arról, hogy a felvonulási területen már épülnek a kiszolgálólétesítmények, a fővállalkozó Roszatom pedig átadta az új blokkok műszaki tervét a Paks II. Zrt.-nek, így a tervek szerint jövő nyár közepén benyújtják a létesítésiengedély-kérelmet az Országos Atomenergia Hivatalnak. A hatóság nemzetközi szakértők bevonásával értékeli az átadott dokumentációt. Hangsúlyozta: azon dolgoznak, hogy kellően megalapozott legyen az engedélykérelem.

Süli János arról tájékoztatta a bizottság tagjait, hogy az ENSZ Aarhus Megfelelési Bizottsága elutasította a Greenpeace ENERGY és társai Paks II. ügyében benyújtott panaszát. A genfi testület döntésével megerősítést nyert, hogy Magyarország a környezetvédelmi engedélyezési eljárás során az Aarhusi Egyezménynek megfelelően járt el, illetve a magyar jogszabályok összhangban vannak az egyezmény előírásaival.
 
Kitért a miniszter arra is, hogy a projekt nemzetközi együttműködésben épül. Eredményesen zárult az irányítástechnikai tender, amelynek nyertese a francia-német Framatome-Siemens konzorcium, a turbinákat pedig az amerikai-francia General Electric-Alstom gyártja.

A tárca nélküli miniszter azt mondta, hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet a projekt finanszírozási szerződésének módosítása, ennek értelmében a magyar állam nem 2026-ban kezdené a 10 milliárd eurós hitel visszafizetését, hanem akkor, amikor a blokkokat üzembe helyezték. Hozzátette, a módosítás a törlesztési határidőt érinti, a finanszírozási szerződés egyéb feltételeit nem. Az ülést követően miniszter kiemelte, hogy a Fővállalkozó által eddig elvégzett munkákhoz kapcsolódó számlák (40,324 milliárd forint) kifizetésre kerültek, a lehívott hitelt pedig a Magyar Állam előtörlesztette, így hazánknak nincs hiteltartozása Oroszország felé.