E-mobilitás régen és most a környezet védelméért
E-mobilitás régen és most a környezet védelméért
Az akkumulátorokat több területen alkalmazzák, ezek egyike a villanyautó. Az akkumulátorral ellátott, villamos hajtásláncú gépjárművek gyakorlatilag a belső égésű motorral szerelt autókkal egy időben, a 19. század végén jelentek meg. Népszerűségben és elterjedtségben sokáig felül is múlták az utóbbiakat, mert nem voltak zajosak, koszosak, büdösek és nem kellett kurblizni őket. Sokáig úriemberhez méltatlan volt belső égésű motorral szerelt járművet vezetni, az elektromos hajtással viszont nem volt ilyen gond.
Az első, újratölthető akkumulátorral felszerelt elektromos autót Thomas Parker brit feltaláló készítette el 1884-ben, majd néhány évvel később megkezdődött az aranykor, Londonban, Párizsban és New Yorkban is egyre nagyobb számban jelentek meg ezek a járművek.
Ekkor még hatótávban és teljesítményben nem voltak jelentős hátrányban a belső égésű motorral felszerelt autókkal szemben. A századfordulón az USA-ban az autók 40 százaléka gőz, 38 százaléka villany, 22 százaléka benzin hajtású volt. Ez az jelentette, hogy 1912-re az Egyesült Államokban már több mint 33 ezer elektromos autó járta az utakat. Elterjedésüket azonban korlátozta az infrastruktúra hiánya, a magas ár és a belső égésű motorok folyamatosan javuló teljesítménye. A technológia fejlődésével, például az önindító feltalálásával végül a belső égésű motorok váltak dominánssá, alapvetően a benzin és a gázolaj magas energiasűrűsége miatt, ezzel a verseny akkor évtizedekre eldőlt. A lítiumos akkumulátorok megjelenése viszont új lehetőséget teremtett az e-autók számára is.
Manapság az elektromos vagy hibrid autók újra egyre népszerűbbek, hiszen csökkentik a lokális légszennyezettséget, azaz fontos eszközei a klímavédelemnek. Az elektromos jármű a már megtermelt és eltárolt energiát hasznosítja. A tisztán elektromos hajtás lényegesen egyszerűbb, kisebb szervizigénnyel rendelkezik. A belső égésűnél kedvezőbb a fogyasztása és kibocsátása. Az elektromos járműveknél „tiszta áram” esetében nincs, a hibrideknél a kizárólag belső égésű motorral hajtotthoz képest kedvezőbb a lokális károsanyag-kibocsátás. A tisztán elektromos járművek esetében azonban ma még számolni kell az alacsony hatótávolsággal, és a hosszú töltési idővel is.
Egy biztos, a közlekedés elektrifikációja csak akkor segít az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, ha az elektromos autókba táplált villamos energiát alacsony vagy zéró karbonkibocsátással termeljük meg. Ebben nyújt segítséget az atomenergia is.